Sport és fizioterápia – fizioterápia és sport

Szervező: MGYFT

Helyszín:

A továbbképzés távoktatásban történik és online vizsgával zárul.

Jelentkezési határidő:

2024. 02. 05.

Normál ár:

17 000 Ft

Tagoknak:

5 000 Ft

Sport és fizioterápia – fizioterápia és sport

„FizioPéntek”
online akkreditált szakmai nap

A továbbképzés távoktatásban történik és online vizsgával zárul.

A továbbképzés menete:

• Jelentkezés a képzésre
• Részvételi díj utalása:
  Magyar Gyógytornász – Fizioterapeuták Társasága
  UniCredit Bank Hungary Zrt. – 10918001-00000062-61040005
  MGYFT tag: 5 000 Ft
  Nem MGYFT tag: 17 000 Ft – ha még nem vagy tagja a Társaságnak, ezt könnyen megteheted a következő módon > >
  A tanfolyami díj beérkezésének utolsó napja 2024. február 5.
• Közlemény: SPORTFIZIO

• A képzés díjának befizetése után e-mailen küldjük a tanfolyam linkjét, melyet január 10 – február 10. között bármikor meg lehet tekinteni.

• Az online teszt vizsga időpontja: 2024. február 11-15. (A teszt bármikor megnyitható a REDMENTA-ban, a kitöltésre 30 perc áll rendelkezésre, és 1x lehet kitölteni.)
• Sikeres vizsga után e-mail-en küldjük a pontigazolást 2024. február 20-ig.

A képzés időtartama: 2024. január 10 – február 10.
Helyszín: A képzés személyes jelenlétet nem igényel.
Vizsga: Teszt jellegű 15 kérdés 70%-ára kell helyesen válaszolni 30 perc alatt.

A továbbképzés nyilvántartási száma: SZTK-A- 60958/2023
A továbbképzés pontértéke: 18 pont

Jelentkezők köre: 9. Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport

Tematika:

1. előadás Prof. Dr. Pavlik Gábor: Az edzett szív szerepe a prevencióban és a sportsikerekben
Az edzett szív jelentősége az utóbbi időben egyre divatosabb, egyre több publikáció jelenik meg a témában. Ennek elsődleges okai között a következők szerepelnek:
A mozgásszegény életmód elsősorban a szív-keringési betegségeken keresztül szedi áldozatait.
Az állóképességi teljesítmény elsősorban a szív-keringési rendszer edzettségétől függ.
A sportolók hirtelen halála szinte minden esetben a szív-keringési rendszer zavarára vezethető vissza.
Rendszeres edzés hatására nő az oxigénfelvétel, melynek legalább felét a perctérfogat növekedése okozza. A sportolok hirtelen halálának leggyakoribb okaként a kardiomiopátiák tehetők felelőssé. Idősebb korban, 35 év felett, a vezető halálok a koronária rendellenesség lehet. Éppen ezért hangsúlyozni kell a rendszeres sportorvosi vizsgálat jelentőségét.

2. előadás Prof. Dr. Vágó Hajnalka: ESC 2020 Sportkardiológia és terhelés kardiovaszkuláris betegségben

A 2020-as nemzetközi irányelv egyes részeit, a gyógytornászok számára legfontosabbakat és az újdonságokat, emelném ki. Ez az irányelv nemcsak az élsportolók kardiovaszkuláris rizikó tényezőinek csökkentésével foglalkozik, hanem a szabadidő sportolókéval is. Az előző irányelvhez képest lényegesen jelentősebb rizikóelemzést kell újabban végezni, ami eldönti a további sportolói létet. Elemezzük az egyes cardiomyopathia típusokat, úgymint hypertrophias- (HCM), arrythmogen- (AM), dilatatív- (DCM) és szivacsos-. A myocarditis és a pericarditis gyulladásos típusú betegség, ami vírusinfekciót követően előfordulhat.

3. előadás Prof. Dr. Zima Endre István: Alapszintű újraélesztés – még a sportolónak is szüksége lehet rá……

A hirtelen szívhalál gyakorisága jelentős. Hazánkban a kórházon kívüli szívmegállás mintegy 15000/év, ebből az észlelt esetszám 3000-4000 beteg/év. Sajnálatosan a túlélési ráta az elmúlt 30 évben nem javult. A hirtelen szívhalál gyakorisága nemzetközi tanulmányok alapján életkor függő is. 35 év alatt 1-3/100.000 fő, míg 36 – 64 év között már 10-75/100.000 főre emelkedik A hirtelen szívhalál (HSZH) definíciója szerint hirtelen eszméletvesztéssel, az effektív keringés- és az öntudat megszűnésével jár, illetve az első tünetektől számítva nem telt el több idő 1 óránál. A nyugati országokban az átlag lakosság körében a HSZH 80%-ban koszorúér megbetegedés áll a háttérben. A basic life support (BLS) alapszintű újraélesztést jelent, ami eszköz nélküli újraélesztés. Ma már gyerekeket is tanítanak a BLS-re. A sikeres újraélesztés kulcsa a túlélési lánc ismerete, ami magába foglalja a korai felismerést és segítség hívását, a korai CPR-t, a korai defibrillálást és a postresuscitációs ellátást. A 8 lépéses BLS algoritmus a következő. Óvatosan közelíts. Reagál a beteg? Kiálts segítségért. Biztosíts légutat. Ellenőrizd a légzést. Hívd a 104-et (112). 30 mellkasi kompresszió. 2 lélegeztetés.

4. előadás Kardos Koppány: Fizioterápia a kardiológiában – a jelen kihívásai és a jövő útjai

A gyógytornász szerepe a kardiológiai ellátásban a primer ellátás területétől, azaz az intenzív osztálytól a további ellátási területekig, akár az otthonápolásig meghatározható. Terhelésalapú rehabilitáció javasolt minden koszorúér betegségben szenvedő egyénnél a kardiális eredetű mortalitás és rehospitalizáció megelőzésére. Az ajánlás szerint (ESC 2020) egészséges egyéneknél hetente 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob testmozgás vagy ezek kombinációja javasolt. Rendszeres edzést követően az időtartam heti 300- és/vagy 150 percre növelendő Az ajánlás foglalkozik az elhízott, a jól kontrollált magas vérnyomású és a diabéteszes egyének terhelésével is. Az irányelv csoportosítja az egyes sporttevékenységeket ügyesség, erő, kevert és állóképesség szempontjából, illetve meghatározza azt is, hogy ezek a tevékenységek az alacsony-, közepes-, vagy magas intenzitású edzésformák közé sorolhatók. A kardiológiai ellátás primer túlélési adatai nemzetközi összehasonlításban is megfelelőek, azonban a rehabilitáció nem megfelelő szervezése és ideje már problémákat vet fel. Az ezen történő változtatás a jövő kihívásai közé sorolható.

5. előadás Benkovics Edit: Visszatérés a sportba. A fizioterapeuta szerepe.

Az előadás a keresztszalag sérülést követő rehabilitációról szól. A sportsérüléseket vizsgálhatjuk belső-, külső rizikófaktorok és maga a kiváltó esemény alapján, illetve meghatározhatók a gyermek- és serdülőkori leggyakoribb sérülés típusok. A komplett rehabilitációs programnak plyometriás és ügyességi feladatokat is tartalmaznia kell. Az új szakmai ajánlás szerint a rehabilitáció során fenn kell tartani a sport folytonosságát a megfelelő progresszióval. Ez azt jelenti, hogy külön kell választani a visszatérést a részvételhez és a visszatérést a sporthoz.  A sporthoz való visszatérésnek nem az időfaktor a legfontosabb kritériuma. Fontos lenne objektivizált vizsgáló rendszerek alkalmazása, amelyek még a sporttevékenység típusához is alkalmazkodnak. A sportba való visszatérés másik fontos komponense annak ismerete, hogy az adott sport mennyi csavaró, kontakt mozdulatot tartalmaz. Megfogalmazható a sportba való sikeres visszatérés 12 kritikus lépése.

6. előadás Dr. Mayer Ágnes: Az úszás alkalmazhatósága a rehabilitációban

Egy kis bevezető úszástörténet. Az úszásnemek szerint a felső és az alsó végtagok propulziós hatása eltérő mértékű. Az egyes úszásnemek eltérő mértékű flexibilitást igényelnek az egyes ízületekben.

Az úszással kapcsolatos vizsgálatainkat a következő kérdések megválaszolása köré csoportosítottuk: Javasolják-e az egészségügyi szakemberek az úszást és milyen úszásnemet javasolnak térdproblémák esetén? Melyek a rendszeres úszás, mint subaqualis mozgásforma hatásai a térdre? Milyen gyakran úsznak a páciensek térdműtétet követően?  Vizsgálatunkat nemzetközi közleményekre alapoztuk. Az úszásnem választása azonban még sok kérdést vet fel, további biomechanikai vizsgálatokra van szükség.

7. előadás Dr. Szabó Zsolt: Innovatív szemlélettel a sportrehabilitációért

A DVTK tervezési algoritmusának ismertetését veszem alapul előadásom során. A sportolás során nem kerülhető el a sportsérülés. A versenysport „veszélyes, nagyüzemi” tevékenység. A sport egészségügy 6 alapvető pilléren nyugszik, ezek: egészségi állapot felmérés, teljesítményfelmérés, betegség/sérülés menedzsment, rehabilitáció, legális teljesítmény fokozás, oktatás.

8. előadás Szabó László: Fogyatékosnak lenni nem jelenti azt: vesztesnek lenni

Előadásom a hazai és nemzetközi parasport múltjával és jelenével foglalkozik elsősorban. Az előadás címe egyben a paralimpiai mozgalom egyik szlogenje. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság 1989-ben alakult meg. Ismertetésre kerülnek a hazai olimpiai és paralimpiai mozgalom legfontosabb mérföldkövei. Az első hazai paralimpiai érmet Fejes András szerezte. Szekeres Pál vívásban olimpiai és paralimpiai érmet is szerzett. Büszkeségeink. Felsoroljuk a hazai parasportágakat, melyek közül egyik-másik nem paralimpiai szám. A klasszifikáció nemzetközi klasszifikátorai között gyógytornászok is vannak. A parasportolók körében kiemelkedő jelentősége van.