Kinga!
Még mindig itt vagy…
Nézzük, keressük az üzeneteid, képeid, amiket tőled kaptunk…
A gondoskodásod: Hozok sütit, mellé kávét is, sietek…
Képek az esküvőtökről, az utolsó pillanatban elkészült ruhádról…
Zoli arca…szeretete, ahogy sugárzik Feléd…
A Cica…akit dédelgettél…
Emlékek, nevetések, ahogy sokszor mondtad, puffogások…
Olyan nehéz…, oly fiatalon…
Az élet egy nagy utazás…
Ahogy vágytál a régen megálmodott utazásra, az El Caminora és teljesült számodra…
PÓTOLHATATLAN…
Pótolhatatlan ember, gyermek, testvér, feleség, munkatárs, barát…
Az oktatás területén olyan ismeretanyaggal, tudással, tapasztalattal rendelkeztél, ami számtalan gyógytornász munkáját megalapozta.
A Pécsi Tudományegyetem gyógytornász kollégái nevében búcsúzunk, Soóky-Herget Kingától.
Sosem feledem szavaid, amit akkor mondtál, mikor munkatársak lettünk:
-De örülök, hogy itt vagy!
Milyen jó lenne, ha mondhatnánk Neked ugyanezt… Ehelyett csak arra gondolunk:
Bárcsak itt lennél velünk…